Tippek a nyugodt életért

Hogyan csökkentsük le a mindennapi stresszt

Rohanó világunk, a mindennapi stressz arcunkon is nyomot hagy. Az arc fiatalságát az arcizmok, a kötőszövet és az arcbőr egészséges egysége adja. A stressz okozta izomfeszültség, izomletapadás és az azt követő izomsorvadás az arc öregedésének és a bőrproblémáknak a legfőbb oka.

Az érzékeny bőr, a rosacea és más bőrtünetek normalizálását nagyban segíti, ha megtanuljuk kezelni a mindennapi stresszt és így kiegyensúlyozzuk idegrendszerünk működését.

A szerveinket irányító vegetatív idegrendszer két idegrendszerből, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerből áll. Mindkettő más-más módon van hatással szerveinkre és egyensúlyi állapotban harmonikusan működnek.


MIRE JÓ A STRESSZVÁLASZ?

Ha stressz ér bennünket, a szimpatikus idegrendszer izgalmi állapotba kerül, energiákat szabadít fel, felkészíti a szervezetünket az ún. harcolj vagy menekülj pozícióra. A stressz hatására az idegrendszer aktiválódik, felgyorsul a légzés, nő a pulzusszám, felgyorsul a vérkeringés, több stresszhormon pl. adrenalin szabadul fel és az izmok megfeszülnek. Ez hasznos, hiszen fokozza a testi-lelki reakciókészségünket, hatására sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek. Eközben az emésztőrendszer működése csökken, hiszen ilyenkor elsődlegesen nem rá van szükség. 

SZÜKSÉGÜNK VAN A LAZÍTÁSRA

Ha ellazulunk, a paraszimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást, és a szervek ellenkező parancsokat kapnak, csökken a pulzus, a vérnyomás, ellazulnak az izmok, aktivizálódik az emésztőrendszer, szerveink pihenésre és újabb energia-feltöltésre váltanak át.

FOKOZOTT TERHELÉSNEK VAGYUNK KITÉVE

Jelen felgyorsult világunk viszont nagy kihívásokat állít elénk és könnyen mókuskerékbe kerülhetünk, amivel már ártunk magunknak. 

 

 

VAGY...

drhazi-stressz

 

 

 

 

 

 

 

 

stresszreakció önmagában jó, az élet egy természetes velejárója, azt a módot jelenti, ahogy szervezetünk a környezet ismeretlen külső ingereire válaszol. Véd és felkészít minket a váratlan helyzetek, krízisek sikeres megoldására. 

A problémát az okozza, ha az egyensúly felbomlik: ha a stresszt okozó inger túl sok, túl gyakori, vagy akár folyamatossá válik, de az is okozhatja, ha túl sok feldolgozatlan konfliktushalmazt gyűjtünk össze, ilyenkor sem tud a testünk ellazulni, regenerálódni. 

MILYEN TÜNETEKET OKOZ A TÚLZOTT STRESSZ?

Alvászavar, emésztőrendszeri zavarok, szorongás, kimerültség, fejfájás, bőrproblémák pl. allergia, ekcéma, rosacea vagy akár pszoriázis alakulhat ki. A tartós vegetatív izgalom hosszú távon leterheli a testet és akár pánikbetegség, depresszió, magas vérnyomás, mérgezettség vagy további szöveti károsodások alakulhatnak ki.

MIT TEHETÜNK?
 

    •   Vannak olyan veszélyes látszatmegoldások, amelyeket jobb elkerülni. A stressz következtében kialakuló zavarok például nem enyhíthetők nyugtató- vagy élénkítőszerekkel. A kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a túlzásba vitt evés átmenetileg enyhítheti a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítják a tüneteket és még több szenvedést okoznak. 
 
    •   Igyekezzünk változtatni jelenlegi helyzetünkön, akár önmagunkhoz, az emberekkel való kapcsolatainkon és a dolgokkal szembeni magatartásunkon is. 

 

    •   Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük.

 

    •   Rakjunk rendet életünkben - elsőként fizikai környezetünkben, majd érzelmi életünkben is és ha szükséges akkor a tudatalatti mintázatainkban is.
 
    •   A maximalizmus, főleg ha egyoldalú, nagyon növeli a stresszt. Csapjuk be magunkat és legyünk maximalisták az egyensúly megteremetésében és a lazításra, a kikapcsolásra is tudatosan fordítsunk időt. Az apró élmények is ki tudnak kapcsolni, elnyomhatják a zavaró problémákat.

 

    •   Állítsunk fel fontossági sorrendet a teendők között, otthon és a munkahelyen is. Hagyjunk elég időt magunknak a különböző feladatok, tennivalók elvégzésére.

 

    •   A munka csak egy része az életünknek, erre gyakran kell emlékeztetni magunkat. Munka közben tartsunk ebédszünetet, egy kis séta, egy rövid kellemes beszélgetés segít kikapcsolódni. Legyünk realisták az elvégezhető munka mennyiségét illetően.

drhazi stresszkezelés

 

  •   Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot, mivel a combot, a karizmokat dolgoztató tornagyakorlatok serkentik az “örömhormon-termelést".

 

  •   A tudatos légzés is sokat segíthet. Ősi, még az állatvilágból magunkkal hozott reflex ugyanis, hogy vészhelyzetben a szervezetünk átáll a felszínes légzésre. Az idegesség, fáradtság, feszültség egyik biztos jele, ha felszínesen, kapkodva vesszük a levegőt. A tudatos légzés könnyen megtanulható. Az egyenletes légzés automatikusan csökkenti a stresszhormonok szintjét a szervezetünkben, mérsékli a szívverések gyakoriságát és csökkenti a vérnyomást.

drhazi stresszkezelés, drhazi stressz

 

  •   Az otthoni pihenésünket is megnehezítheti a mai felfokozott életritmus. Szükségünk van időnként egy laza, békés napra vagy legalább pár órára. Próbáljunk minél többet aludni. Lefekvés előtt iktassunk be félórányi-órányi nyugalmi időszakot, amely alatt nem beszélünk meg problémákat, nem nevelünk gyereket, nem végzünk fizikai munkát  - lazítunk.

  •    Iktassunk be napi rutinunkba néhány perces relaxációs programokat. Ez segíti a testi-lelki egyensúly kialakítását és az izomtónus szabályozásában, áthangolásában is szerepet játszik, ami oldja a feszültséget  és nyugalmat teremt.

 

drhazi stresszkezelés

 

Iratkozz fel hírlevelünkre, ha érdekelnek legújabb megosztásaink!

FELIRATKOZOM

Szeretném elsőként elolvasni a legújabb cikkeket.