Újjászületésünk karácsonya
December a gyógyulás és a megújulás hava. A Karácsony pedig a téli napfordulón újjászülető legyőzhetetlen Nap újjászületésének ünnepe.
A Nap születésének asztrológiai pontja. Ilyenkor maga a legfőbb égi kijelölőnk, a Nap megmutatja nekünk, és a legnagyobb sötétségben mindenki számára világossá válhat, mit jeleznek Karácsony fényei: csak mikor már minden remény, minden fény távozott a világból, csakis akkor SZÜLETHET ÚJJÁ AZ EMBER.
Az ekkor visszatérő fény nemcsak a legfőbb gyógyító, a világmegváltó isteni fény születésének hírhozója, hanem magának a legnagyobb gyógyulásnak a reménysugara is egyben.
Ez az év legszentebb időszaka, ilyenkor hazatérünk szeretteinkhez, - mégha csak egyetlen napra is, de - átéljük az egység és az együvé-tartozás mélységes békéjét. Ilyenkor érzezhetjük, hogy lelkünk minden fájdalma megenyhül.
Ilyenkor megérezhetjük, hogy mikor szeretteinkkel körbe álljuk a Karácsonyi világfát, valami ismét életre kell a szívünkben. Valami ősi titok.
Valami, amit csak a szívben lakozó örök gyermek ismer: A nesztelen angyalok szárnysuhogása. Az ismeretlen sejtelmet, hogy van valami, amit a mi gyermeki öntudatunk nem lát, nem hall, de bizonyosan van, hiszen itt van a szemünk előtt, és valóságosan, kézzelfogható módón megragadható.
Annyi ajándék, és végtelen öröm, szeretet, boldogság.
ILYENKOR A SZÍVÜNKBEN VALÓBAN ÉREZZÜK, HOGY AZ ISTENI ÁLDÁS MINDENKI HAJLÉKÁRA ELJŐ, HOGY MEGGYÓGYULHASSANAK A LELKEK…
