A bőr rétegei
Hogyan épül fel a bőr? A bőr rétegek milyen funkciókat látnak el? Milyen hatóanyagokra van szükségük a bőr rétegeinek? Cikkünk segít az eligazodásban.
A bőr szerkezetét ma már nem csak szövettani, hanem molekuláris szinten is ismerjük - ez emelte magasabb szintre a bőrkezelést.
Az arcápoló kozmetikumok feladata a hidro-lipid rétegnek a pótlása, a bőr védekező képességének erősítése. Tapasztalatok szerint, azok a kozmetikumok tudják ezt biztosítani a legjobban, melyek bőrazonos hatóanyagokat tartalmaznak, illetve a lehető legjobban megfelelnek a bőr természetes hidro-lipid összetevőinek. A bőr hidro-lipid rétege a faggyúmirigyek által termelt sebum (faggyú) illetve a verejtékcsatornákon a bőrfelszínre kerülő verejték keveréke, melyeket a bőr emulgálószere, a ceramid köt össze. A faggyú legfontosabb összetevői a különböző telítetlen zsírsavak (sztearinsav, gamma-linoleinsav, palmitoleinsav), a viasz és viasz-észterek, szkvalán, koleszterol és koleszterol-észterek. A bőrben a nedvességet a hialuronsav, aminosavak és a verejtékben lévő urea adja.
Az alábbi összetevők találhatók a bőr felszínén:
1. Verejték
2. Faggyú
3. Korneociták, szarusejtek hámlás közben
4. A kornifikációs folyamat anyagai
5. A legmélyebb rétegekből a felszínre kerülő víz (transzepidermális víz)
Az emberi faggyú (bőrzsír) kémiai összetétele:
- mono- di- trigliceridek - neutrális zsírok, a glicerin zsírsavakkal alkotott észterei
- zsírsavak (telített és telítetlen)
- szkvalén - viaszszerű anyag
- koleszterin - szteránvázas vegyület, a zsírsavészterek lebontásakor is keletkezik, de a szervezet is szintetizálja - a sejtmembrán alkotórésze
- koleszterinészter - koleszterin zsírsavakkal alkotott vegyülete - a koleszterin oldható oldható formája
- ceramidok - szfingolipidek, membránalkotó lipidek, melyekben az alkoholkomponens nem glicerin, hanem szfingozin
A védő savköpeny
A gyenge savas összetevőknek köszönhetően a hidrolipid filmréteg vizes része képezi a védő savköpenyt, amely három fontos bőrfunkciót lát el: 1. Támogatja az epidermális lipidek létrejövetelét és érését, ami segít a barrier funkció megtartásában 2. Közvetett védelmet nyújt a mikrobiális patogének inváziója ellen 3. Közvetlen védelmet nyújt az alkalikus noxákkal szemben
A védő savköpeny összetevői:
- Tejsav és különböző aminosavak a verejtékből
- Szabad zsírsavak a faggyúból
- Aminosavak és pirrolidin karboxilsav a kornifikációs folyamatból
Az egészséges bőr fiziológiás pH-jának átlagértéke 5,4 és 5,9 között mozog. (A hónaljárokban, az anális áthajlásban és a genitáliák környékén a pH 6,5 körüli.) Ebben a pH tartományban a bőrt normál bőrflóra fedi be. Ezek meggátolják a patogén mikroorganizmusok szaporodását. A szaruréteg savas pH-ja alapvető szerepet játszik az epidermális lipidek és velük együtt a permeábilitási barrier létrehozásában és szerkezetében.
A savas környezet az alábbiak miatt fontos:
- A fontos epidermális lipidek szintéziséért felelős enzimek aktiválása
- A kétrétegű lipid membrán létrehozása
- A szaruréteg helyreállítása mechanikai vagy kémiai károsodás után
Természetes hidratáló faktorok és felszíni lipidek
A bőr rugalmasságához a legfontosabb anyag a víz. A fiatal bőrben a felső szaruréteg víztartalma teszi ki a teljes test víztartalmának a 10-20%-át. A bőr a nedvességét a mélyebb rétegekből származó vízből (transzepidermális víz) és a normál verejték-kiválasztásból nyeri. Különböző tényezők, például a vízmegkötő anyagok hiánya vagy a szélsőségesen alacsony páratartalom, fokozott nedvességvesztéshez vezethet. A test több fedetlen területe, például az arc és a kezek, hajlamosabbak erre. A természetes hidratáló faktorok, amelyek a testnek a verejtékből és a faggyúból nyert saját anyagai (pl. urea), valamint a kornifikációs folyamatból származó anyagok (pl. a pirrolidin karboxilsav) segítenek a bőrnek abban, hogy megtartsa a vizet a szarurétegben. A természetes hidratáló faktorok nélkül a víz elpárologna, ami a bőrt szárazzá és repedezetté tenné.
Epidermális lipidek
A bőrünk által termelt zsírsav tartalom összetétele:
59 % telítetlen, 37% telített
- 46 % olajsav (telítetlen zsírsav)
- 25% palmitinsav (telített zsírsav)
- 10% linolénsav (telítetlen zsírsav)
- 8% sztearinsav (telített zsírsav)
- 3% mirisztinsav (telített zsírsav)
- 1% laurinsav (telített zsírsav)
- 3% egyéb (telítetlen zsírsav)
A korneocitákon kívül az epidermális lipidek a bőr barrier funkciójának is a központi elemei. Ezek alkotják a „maltert“, azaz a szaruréteg sejtjeinek cementjét, amely a „téglák“ vagyis a korneociták között fut.
A bőr saját lipidjei az epidermis sejtjeiben szintetizálódnak, intermedier anyagcsere termékekből és esszenciális, a táplálékkal felvett zsírsavakból. A mono-, di- és triglicerideken kívül koleszterint, ceramidokat és foszfolipideket tartalmaznak.
Az epidermális lipidek összetétele
Az élő epidermisben lévő membránok főként foszfolipideket tartalmaznak, amelyek a test számára foszfát formájában szükségesek. A keratinociták differenciálódása (kornifikációja) során a membránok lebomlanak. Ennek köszönhetően a szarurétegben nagy mennyiségben található ceramid, koleszterin és szabad zsírsav.
Az epidermális lipidek kialakulása Az epidermális lipidek prekurzor anyagai a tüskés sejtréteg keratinocitáinak Golgi "készülékeiben" szintetizálódnak. Ezután kétrétegű lipid membránok formájában tárolódnak mikroszkópikus méretű szemcsékben, az Odland testecskékben, amelyek membrán által határolt sejtüregecskék. A stratum granulosum (granuláris sejtréteg) felső részében az Odland testecskék exocitózis útján kihajtják a kétrétegű lipidmembránokat az intercelluláris térbe.
Az érési folyamat során a poláris glükolipidek, foszfolipidek és szterolészterek enzimatikus úton olyan apoláris lipidekké alakulnak, mint a ceramidok vagy a szabad zsírsavak. Kialakul a permeábilitási barrierként funkcionáló semipermeábilis korneocitalipid-barrier.
A permeábilitási barrier sérülésének következményei
Ha a legfelső korneocitarétegeket eltávolítjuk, például egy ragtapasszal, az epidermális lipidek is elvesznek a bőrből. Ezután víz, kémiai anyagok és patogén mikroorganizmusok jutnak a bőr mélyebb rétegeibe. Eközben több víz jut a bőr mélyebb rétegeiből a felszínre, vagyis a transzepidermális vízvesztés fokozódik.
A foszfolipidek a sejtmembrán fontos összetevői. A foszfor foszfátion formájában esszenciális a szervezet számára, így a foszfolipidek lebontása a hámsejt-differenciálódás (kornifikáció) alatt megy végbe.
Az epidermális lipidek a keratinociták Golgi "készülékében" szintetizálódnak.
A lipidek az Odland testecskékben tárolódnak és a felső granuláris rétegben exocitózis útján jutnak az intercelluláris térbe.
A bőrsejtek energiagazdálkodása
- A szervezet többi sejtjéhez hasonlóan a bőr sejtjeinek is energiára van szüksége, hogy életfunkcióikat fenntarthassák, regenerálódhassanak, helyreállíthassák magukat és növekedhessenek. Az energia az intracellulárisan végbemenő metabolizmus során keletkezik.
- A dermális erek ellátják a bazális réteg sejtjeit zsírokkal, szénhidrátokkal, fehérjékkel és oxigénnel. A szabad zsírsavak, ha kellő mennyiségben vannak jelen, a legnagyobb szerepet játsszák az energiagazdálkodásban. A stratum granulosum sejtjei, amelyek kevés glükózt képesek diffúzió útján felvenni, a széteső sejtmembránok zsírsavait használják energiatermelés céljára.
- A bőr öregedése és egy különleges elektrontranszporter A koenzim Q10 csökkent mennyisége a légzési láncban fontos szerepet játszik az öregedés vagy oxidatív stressz okozta, csökkent sejtregeneráló képesség kialakulásában. Kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedő pácienseknek ajánlott a hiány kompenzálása végett a KoQ10 orális pótlása. A lokálisan alkalmazott Koenzim Q10 csökkenti az öregedés jeleit.
- A regenerációt befolyásoló hatások A bőr barrier regenerációs rendszerének aktiválása több behatásra is bekövetkezhet: a fokozott koleszterin-, zsírsav- és szfingolipid-szintézis a barrier funkció helyreállításához vezet. A szaruréteg kiterjedtebb sérülése esetén, pl. "tépés" vagy aceton alkalmazásakor, a szaruréteg természetes barrier regenerációja csak kellően savas környezetben jön létre. A semleges vagy alkalikus közeg észrevehetően lassítja a regenerációt.
Melyek a bőrazonos hatóanyagok?
A faggyú összetevőit olyan növényi olajokkal helyettesíthetjük, amelyek telítetlen zsírsavai a legjobban hasonlítanak a faggyú zsírsavaihoz, illetve azok az olajok, amelyekben ezek a legmagasabb arányban találhatóak meg. Így a faggyú sztearinsav tartalmát leginkább karitévajjal (sheavaj) vagy makadámia olajjal, gamma-linoleinsav tartalmát ligetszépe olajjal vagy gránátalmamag olajjal, palmitoleinsav tartalmát szintén a makadámia olajjal tudjuk pótolni. A hiányzó viasz legkiválóbb forrása a jojoba olaj, a szkvaláné pedig az olíva olaj. A nedvességpótlásra kiváló tisztaságú, maximálisan bőrbarát, természetes eredetű nedvességpótló anyagok (hialuronsav, urea, különböző aminosavak) állnak rendelkezésre.
A bőr ép védekező funkciójánál a hidro-lipid réteg mellett a stratum corneumnak (hámréteg) van döntő szerepe. A stratum corneum anyagcsere szempontból inaktív sejtekből és több rétegben, dupla sorú lipidekől álló sejtközti matrixból áll.
A stratum corneum barrier rétege főleg ceramidból, koleszterinből és palmitinsavból áll. A bőrazonos, bőrbarát bőrvédelem hasonló anyagokat és hasonló felépítést jelent. Az ilyen rendszereket DMS (Derma Membran Struktur) rendszernek hívják. Ezek általában ceramidot, fitoszterineket (nagyon hasonlít a koleszterinre) és hidrogenizált foszfatidilkolint (kémiailag kötött palmitinsavval és sztearinsavval) tartalmaznak.
Az ilyen rendszerek előnye, hogy nem tartalmaznak emulgálószereket, ami nagyon fontos például az atópiás bőr számára.
A sérült bőrréteg regenerálása elsősorban ceramidokkal érhető el, melyet a bőr az epidermiszben állít elő és a bőrsejt életének kb. 28. napján a hámrétegbe lead. A ceramidok közül az egyik legfontosabb a linolsav tartalmú ceramid-I. Mennyiségének csökkenése a bőrben egyenes arányban van a kóros bőrelváltozások növekedésével.
A megfelelő mennyiségű ceramid előállításához a bőrsejtek születését és a stratum corneum felé való vándorlását védeni és támogatni kell, mivel ezen az úton, a sejtek káros környezeti hatásokra (szabadgyökök, UV-sugárzás) megsérülhetnek. Ezért van nagy jelentőségük a liposzómás és nanoszómás szállító rendszereknek, mivel ezek héjukban, nagy koncentrációban linolsavat tartalmaznak.
Az egészséges bőrápolásból három vitamin nélkülözhetetlen: A, E és a C-vitamin.
