Leggyakrabban előforduló mérgek a kozmetikumokban

Általánosságban a levegőből, a vízből és az élelmiszerekből is szennyeződések és mérgező anyagok juthatnak a szervezetünkbe. Emellett számos kozmetikum és háztartási tisztítószer is tartalmaz veszélyes anyagokat, melyek káros hatással lehetnek az egészségre. Olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, melyek egészségkárosító hatásukról ismertek. Az ilyen kémiai anyagoknak általában kicsi a molekulasúlyuk, így a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak, ahol a vérkeringés elszállítja őket a létfontosságú szervekhez és ott súlyos károsodásokat okozhatnak.

A méreganyagok, vegyszerek nagy része nem képes kiürülni szervezetünkből, felhalmozódik. Károsítja a sejtek funkcióit, anyagcseréjét és regenerációját. Mikor szervezetünk megtelítődik a káros anyagokkal, betegségekkel reagál.

Mit nevezünk méregnek?

Minden olyam, ami károsít minket.

A természetes anyagok is lehetnek mérgek számunkra, főképp ha nem megfelelően alkalmazzuk őket - ilyenek az ásványi olajok, fagyálló anyagok, fluor vegyületek és az aluminium vegyületek. Ezek semmiképp nem testápolásra való anyagok.

Miért vannak mégis a kozmetikumokban?

Talán, mert nagyon kedvező az áruk és korábban senki nem foglalkozott azzal, hogy károsítják hosszú távon a bőrt és a bőrön keresztül felszívódhatnak a szervezetbe. 

Lehetnek állagtöltők, tartósítók, ph beállítók és ezek semlegesítésére, elfedésére szolgáló illatanyagok, színezékek - vagyis olyan anyagok, melyek főként valamiféle segédanyagként szerepelnek, de lehetnek akár olyan kémiai vegyületek, melyek hatóanyagként vannak jelen a készítményekben - kémiai fényvédők, anti-age hatóanyagok, melyeket a tudatlanság miatt használnak, mert nem tudják, mi a teljes hatásuk.

Az első feladatunk, hogy tudásunk legyen a számunkra jótékony és káros anyagokról, hogy képesek legyünk elkerülni a potenciális mérgeket.

Emellett az általános tapasztalatom az, hogy minden olyan anyag, ami szintetikus, vagyis alap elemekből vegyészetileg, laboratóriumban állítanak elő - "műanyag", legyen akár étel, ruházat vagy kozmetikum - nem jótékony az embernek. Az, hogy mennyire káros, az sok mindentől függ - de főként az egyéni érzékenységtől.

Ezentúl megoszlanak a vélemények arról, hogyha egy természetes anyagot valamiképp átalakítunk az természetesnek számít e?

Ezen a téren az arany középút elvét képviselem, vagyis a józan paraszt ész szerint vizsgálok meg egy hatóanyagot : - a legfontosabb számomra az, hogy milyen átalakításon ment keresztül az a természetes anyag. Vannak szelíd eljárások melyek végtermékét szívesen használom és természetesen vannak komoly vegyi akár génmanipulatív átalakítások is, melyeknek a végeredménye nem tekinthető számomra természetesnek.

Pl. A C vitamin normál állapotában bekerül egy kozmetikumba - 10 perc múlva már nincs jelen, mert oldott állapotban teljesen instabil - így lehet a reklámban 10%, akár 20% a szuper szérumban, de tudjuk, hogy abban nincs már semmi, mire az arcunkra kenjük. Viszont a stabil átalakított verziója szuper hatóanyag és maximum dózisában 3% -ban csodákra képes.

Miért alkalmazzák kevésbé? - mert épp 100 X annyiba kerül.

Konklúzióként mondhatom, hogy nem csupán hit és döntés kérdése, ki mit ken magára - a legfontosabb a megszerzett tudás, hogy minél több információnk legyen az anyagokról és azok hatásairól.

A leggyakoribb mérgező vegyszerek, melyeket a kozmetikai ipar használ:

1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek

Megtalálhatóak: dezodorokban, izzadás gátlókban, borotválkozás utáni készítményekben, arckrémekben, napozószerekben, babaápolási készítményekben.

2. Szintetikus anionos tenzidek és mosó aktív anyagok

A kozmetikai és gyógyszeripar által készített és a bőrgyógyászok által is ajánlott bőrbarát pH-jú készítmények (folyékony szappanok, samponok, tusfürdők, arclemosók, stb) között nagyon sok a szintetikus kompozíció. Ezek erősen irritáló és szárító hatású, főként anionos szintetikus tenzioaktív (kosz- és zsíroldó) anyagok felhasználásával készülnek. Ezekben a termékekben magától értetődően alapvető szükség van a savakkal való pH-korrekcióra, ellensúlyozandó az erős irritáló és szárító hatást.

- A legveszélyesebb összetevőknek a nátrium-lauril-szulfát (SLS), és nátrium-laureth szulfát (SLES) bizonyultak. A rákkeltő nitrátok és dioxidok keletkezéséhez járulhat hozzá. Sőt xenoösztogénként a teljes hormonháztartást befolyásolják. Depressziót, rákot, elhízást, terméketlenséget és potenciazavart okozhat.
- Alkil-benzol-szulfonát (ABS) - Ide tartozik az alkil-fenol-etoxilát és az  alkil-nátrium szulfonát is. Ezek szintetikus, anionos felületaktív anyagok. A bőr-irritáció mellett az immunrendszert is gyengítik, illetve a hormonrendszerre is káros hatással vannak.
- Etoxilált alkohol - Egy olyan felületaktív anyag, amit a kókuszból vonnak ki, ezért  „természetes”. Ugyanakkor ethoxylált felületaktív anyagokat tartalmazó kozmetikai szerek majdnem 50%-a 1,4 dioxane-t szennyeződést tartalmaz, ami erőteljes méreg.

INCI:
Sodium Lauryl Sulfate (SLS)
Sodium Dodecyl Sulfate (SDC)
Sodium Laureth Sulfate (SLES)
Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)
Ammonium Laureth Sulfate (ALES)
Sodium Methyl Cocoyl Taurate
Sodium Lauroyl Sarsocinate
Sodium Cocoyl Sarcosinate
Potassium Coco Hydrolysed Collagen
TEA (Triethanolamine) Lauryl Sulfate
TEA (Triethanolamine) Laureth Sulfate
Lauryl or Cocoyl Sarcosine
Disodium Oleamide Sulfosuccinate
Disodium Laureth Sulfosuccinate
Disodium Dioctyl Sulfosuccinate

A természetes szappanok azok, amelyek legmesszebbmenőkig tiszteletben tartják a bőr lipid-rétegét, sőt azok a szappanok amelyekben hozzáadott zsírfelesleg is van, a bőrünknek még nagyobb lipidvédelmet biztosítanak. Egy jól elszappanosított természetes szappan esetében lúgos pH-probléma nem létezik, mert a felhámon maradt lipid (szabad olaj) miatt az öblítés után azonnal helyreáll a bőr fiziológiai pH-ja.

3. Szintetikusan előállított emulgeátorok

Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót - hétköznapi nevén krémet - alkotnak. A mesterségesen előállított emulgeátorok között sok a veszélyes vegyület.

- A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA) és ennek származékai, amelyek közül sok a többfunkciós emulgeátor-tenzid is: (TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate, TEA-Cocoate, TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein, TEA-Dodecylbenzenesulfonate, TEA-EDTA, TEA-Hydroiodide, TEA-Lactate) Sajnos az összes trietanolamin származék rákkeltő nitrózaminokat képez a szervezetben, bőrirritálóhatású, súlyos vesekárosító, megterheli a májat.
- PEG-származékok - Polyethylen glikol - megzavarják a bőr barrier rétegét és irritáló hatásúak. UV-sugárzás hatására káros peroxidokat képeznek. ( PEG- szám, PEG - esters, PEG - stearate, Copolyol, Polyglykol, Polysorbate, Polyetilenglikol, Ceteareth- e 33)

4. Szintetikus illatanyagok

A vegyi úton előállított illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakcióknak nevezett kórképek (ezek valójában mérgezések) leggyakoribb kiváltói. A kozmetikumokban levő szintetikus parfümök, a napsugárzás hatására bőrkárosodást és pigmentációt okozhatnak. Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a demenciális betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Altzheimer-kór, Parkinson-kór, dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia) kialakulásában is.

Ezek az anyagok közül az első 11, amely a legproblémásabbnak bizonyult és mérgező hatásuk jól dokumentált:
- Amyl Cinnamal
- Cinnamyl Alcohol
- Citral
- Eugenol
- Hydroxycitronellal
- Isoeugenol
- Amylcinnamyl Alcohol
- Cinnamal
- Coumarin
- Geraniol
- Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd

5. Szintetikusan előállított tartósítószerek

Az általánosan alkalmazott szintetikus tartósítószerek 90%-a káros hatású. Ezek közül szinte mindegyik valamilyen formában mérgező, egyes konzerválószereknél még a rákkeltés gyanúja is fennáll (Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol,Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan). A napsugárzás hatására háromszorosára gyorsítják a bőrsejtek öregedését.

A leggyakoribbak:
Sodium benzoate
Behentrimonium chloride
Benzoic acid
Butylparaben
Cetrimonium chloride
Ethylparaben
Glyoxal
Guar hydroxypropyl trimonium chloride
Imidazolidinyl urea
Isobutylparaben
Isopropylparaben
Methylparaben
Phenoxyethanol
Propylparaben

6. Ásványi olaj származékok

Egy láthatatlan (fel nem szívódó) réteget képeznek a bőrön, amely  megakadályozza a bőr légzésével együtt járó párolgást, vagyis azt a  természetes vízleadást, ami az egészséges bőr hőháztartása  szempontjából nélkülözhetetlen.

Mit tesznek?
- eltömítik a pórusokat, ezáltal blokkolják a bőr természetes élettani  folyamatait: a bőrlégzést, az anyagcserét és a kiválasztást
- akadályozzák a bőr méregtelenítését
- élettelenné, törékennyé teszik a bőrt a megszűnt funkciók miatt
- gátolják a bőr természetes kopását, aminek a következménye a megvastagodott szaruréteg
- elősegítik a mitesszerek és a pattanások kialakulását
- erősítik a gyulladásra való hajlamot, és a gyulladással együtt járó  bőrbetegségek kialakulását (sömör, ekcéma, hiperkeratózisok,  szeborrea, rozácea és egyéb bőrgyulladások)
- ezek az anyagok és az SLS/SLES okozzák azt a bizonyos "száraz, húzódó és viszkető érzés"-t, ezáltal függőséget okoznak
- az ásványi olaj tartalmú készítmények a babák bőrére nézve életveszélyesek,  ugyanis nem engedik kialakulni a bőr természetes védelmét (bőrimmun) ellátó savköpenyt (pH 6-7)

Kőolaj származékok az INCI megnevezésük alapján:
Mineral oil
Petroleum  
Liquidum Paraffinum -  Paraffinum  liquidum sterilisatum
Paraffin wax vagy Mineral wax
Vazelin
Petrolatum
Cera microcristallina  
Hart-Paraffin
Ozokerit
Petrol Wax
Ceresin
Az ásványi  olaj származékok szennyezettek lehetnek rákkeltő hatású PAH-okkal  (Polycyclic Aromatic Hydrocarbonok).

7. Ftalátok, BPA

A ftálsav egy olyan műanyagból kioldódó súlyos egészségkárosító hatású vegyi anyag, amelyet a WWF is felvett arra a bizonyos 103 mérgező vegyi anyagot tartalmazó listára, amikor elvégezték az egyik legszélesebb körű európai felmérést a vérünkben keringő méreganyagokról.  A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet minden esetben ftalátokkal lágyítanak. Így kozmetikum összetevőként nem találhatunk ftálsavat, csak a műanyag tégely általi szennyeződés esetén kerülhet a termékbe.

8. Szintetikus színezékek

A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezek úgy ismerhetőek fel, hogy a terméken összetevői között C.I. és egy hosszú számsor látható. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, mérgezőeket, de sok közöttük a rákkeltő is.

A legveszélyesebb rákkeltők lehetnek:
C.I.19140 (Acid Yellow 23, Tartrazin, E102) - sárga
C.I.20040 (Pigment Yellow 16, diklór-benzidin) - sárga
C.I.21100 (Pigment Yellow 13, diklór-benzidin) - sárga
C.I.21108 (Pigment Yellow 83, diklór-benzidin) - sárga
C.I.42053 (FDC Green 3) - zöld
C.I.42090 (Acid Green 9) - zöld
C.I.42520 (Basic Violet 2, Magenta III) - lila.
C.I.45170 (DC Red 19, Rhodamin B) - piros
C.I.50325 (Acid Violett 50) - lila. Mérgező fenol származék.
C.I.60724 (Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) - lila. Mérgező anilint tartalmazhat.
C.I.74260 (Pigment Green 7) - zöld. Mérgező dioxint tartalmazhat.
C.I.77163 (bizmut-oxiklorid) - fehér.

9. Kémiai fényvédő vegyületek

Már a 90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai fényvédő vegyületeink nagy része - annak ellenére, hogy önmagában a vegyület nem rákkeltő - UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. Ezt a paradoxont alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatják, hogy a nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között sokkal több a bőrrákos esetek előfordulása, mint a fényvédelem nélkül állandóan a napon tartózkodók (útépítő munkások, mezőgazdaságban dolgozók,tengerészek, halászok, arató munkások, csőszök, erdőkerülők) között. Ez a paradoxon sarkallta a kutatókat a kémiai fényvédő szerek hatásmechanizmusának a behatóbb vizsgálatára. Bebizonyosodott, hogy a legtöbb kémiai fényvédő tartalmaz rákkeltő vegyületeket, mint például:
- 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)
- Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
- Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
- Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
- Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
- 3-Benzylidencamphor
- Oxybenzon és származékai

10. Nano méretű (mikronizált) titán-dioxid fényvédő anyag
 
A titán-dioxid régóta használatos a kozmetikai iparban. Biztonságos és nem irritálja még az érzékeny bőrt sem. Ez a szilárd anyag viszont a bőrön fehér bevonatot képez, ezért gyakran mikronizált partikulumok formájában viszik fel a bőrre (titán-dioxid nanopartikulumok). Ebben a formában alig/vagy nem alkot fehéres réteget, azonban így már felszívódik a bőrön keresztül és komoly egészségügyi kockázatot jelent.

11. Propylene glycol (PG)

 A glikolok csoportjába tartozik, és sok kozmetikumban megtalálható. Gyakorlatilag olyan, mint a  fagyálló.
(Copolyol, Polyglykol, Polysorbate, Polyetilenglikol, Ceteareth- e 33, TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate, TEA-Cocoate, TEA-Hydrolyzed Protein, TEA-Lactate, Triethanol amine, Diethanolamin (DEA))

12.Butylhydroxytoluol (BHT), Butylhydroxyanisol (BHA)

Szintetikus  antioxidánsok, melyeket öregedésgátló készítményekben a természetes antioxidánsok helyett és tartósítószerként  alkalmaznak.

13.Triclosan (2,4,4'triklór-2'-hidroxidifenil-éter)

2005-ben  betiltottak, mint tartósítószert. Ennek ellenére nedvesítő-lágyító összetevőként még mindig találkozhatunk vele a kozmetikai termékekben.

14.Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea

Szintetikus karbamid,  amelyekkel a valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják  helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való felszívódása közben formaldehidet ad le, amely mérgező és fehérjekárosító anyag.

Iratkozz fel hírlevelünkre, ha érdekelnek legújabb megosztásaink!

FELIRATKOZOM