Vízkereszt, a Karácsonyi Ünnep zárónapja
Január 6.-a a Karácsonyi Ünnep tizenkettedik zárónapja, ma Vízkeresztnek nevezzük, a hagyomány szerint ez a "Fény megjelenésének" az Ünnepe, és ez a farsangi időszak kezdete.
A magyar "vízkereszt" név az e napon végzett víz megszentelésének szertartásából származik. A vízszentelés jelentése a víz kiemelése a mindennapos használatból külön áldással; melynek eredménye a szenteltvíz. Az áldást végző először sót áld meg, majd áldással elvegyíti azt a vízbe
Milyen szokások, hagyományok kötődnek ehhez a jeles naphoz?
- magyar hagyomány szerint az emberek, az otthonukban az aznap szentelt vízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek betegek az év folyamán. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Aznap még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességet, a fát tűzre tették, és csak egy ágacskát tűztek belőle a házi oltárra. Délben és este még folyt a vendégeskedés, az esti harangszó után pedig a kántálás és a csillagjárás
- a nyugati kereszténységben a vízkereszt-et, a "három királyok ünnepé"-nek is nevezik – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van ma is a névnapja
- az olasz hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz
- Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja
- Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett
