Gluténérzékenység vagy glutén mérgezés?
Praxisunkban a bőrproblémákkal hozzánk forduló pácienseink nagy részét elküldjük allergiaszűrésre. Érdekes tapasztalatunk, hogy a legtöbbjüknek az alap problémája a glutén, búzaliszt emésztése és az emiatt kialakuló keresztallergiák.
Az 1920-as években, az amerikai kormány egy tanulmányban megállapította, hogy a fehér liszttel etetett állatok súlyos neurológiai betegségeket kaptak és meghaltak. A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában található a keményítővel együtt.
Ahelyett, hogy betiltották volna, az FDA bejelentette, hogy a legtöbb fehér lisztes terméket innentől "dúsítják" vassal és néhány vitaminnal, hogy "orvosolják" a problémát. Sajnos, ez a döntés egy még alattomosabb helyzetet segített létrehozni, amely cukorbetegséghez, szívbetegségekhez és rákhoz vezet emberek milliói számára.
Gluténérzékenység
A bizonyított gluténérzékenység a populáció kis százalékát érinti. A statisztikák szerint 0,1% azon emberek aránya, akiknek hiányzik a glutén emésztést segítő enzim a szervezetéből. Mégis egyre több ember érzi, hogy főként a búza jellegű termékek fogyasztása puffadást okoz az emésztőrendszerében. Ennek oka, hogy az utóbbi 50 évben kialakított ellenálló búzafajták erős gluténjét már nem tudjuk megemészteni, így rothad a bélrendszerben, gyulladást és bélfalkárosodást okoz. Természetesen ennek minden hátrányos következményével együtt.
Az így kialakuló glutén mérgezés lassan járványos méreteket ölt a civilizált területeken. Leginkább ott, ahol virágzik az élelmiszeripar és a gabonanemesítés. Jó, ha tudjuk, hogy a gluténmérgezés nem betegség. Szerkezetileg manipulált sikértartalmú gabonát tartalmazó termékek fogyasztása váltja ki.
Jelenleg 35 betegséget ismerünk, a New England Journal of Medicine legújabb tanulmánya szerint, amelyet a glutén fogyasztása okozhat. Néhány ezek közül a tünetek közül: arthritis, ADHD, depresszió, szorongás, IBS, colitis, crohn-betegség, lupus, gyakori fejfájás, fáradtság, ekcéma, izomkoordináció elvesztése, csontritkulás, legyengült immunrendszer, gombás fertőzések elburjánzása, szervgyulladás, fogyás / testtömeg-növekedés és alultápláltság, korpás szeborrea, rozácea, hajhullás.
A gluténmérgezés növeli az 1. típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyomor-bél daganatok, agyi rendellenességek, az autizmus, a pajzsmirigy betegségek kockázatát és egyértelműen felismerhető a bőr szerkezeti elváltozásaiban.
Miért egyre gyakoribb a gluténmérgezés?
Ma már a glutént az élelmiszeripar szándékosan is hozzáadja egyes termékekhez, mert növeli az éhségérzetet, igy az ember többet fogyaszt abból. Érdemes megnézni az élelmiszeripari termékek összetevői között, hogy olyan ételek is tartalmaznak lisztet, amelyekben semmi helye annak, mint pl. a felvágottak, virsli, húskészítmények, pudingok, tejtermékek, leveskockák, ételízesítők, fagyasztott zöldségpürék, stb.
A glutén növeli a ghrelin mennyiségét az emésztőcsatornában, valamint megzavarja a leptin termelődését is. A leptin mennyisége mondja meg az agynak, hogy a gyomor tele van és ideje zsírt lebontani. A leptin normalizálja a gerincvelő fájdalomérzetét is.
Ez a hormon felelős a koplalás elkerüléséért: amint csökken a kalória bevitele és összemennek a zsírsejtek, a leptin termelése is visszaesik. Minél kevesebb a zsírraktár, annál kevesebb leptin kering a vérben. Minél kevesebb a leptin, annál nagyobb az étvágy. A szervezet így igyekszik visszaállítani az "egészséges" zsírraktárakat. A szérum leptin szint a test energia-állapotának indikátora, ami azt jelenti, hogy a leptin az étvágy és jóllakottság-központnak információkat szolgáltat a zsírkészletekről, vagyis a test energiatartalékairól. A leptinhiány bizonyos mechanizmusok által csökkenti a test energiafelhasználását.
A tudósok szerint a leptin a felelős azért, hogy milyen ételeket tartunk kívánatosnak. Minél kevesebb a leptin a szervezetünkben, annál többféle ételt tartunk ínycsiklandónak.
A legújabb elméletek szerint létezik ún. leptinrezisztencia, azaz bizonyos emberek szervezete nem "veszi" a vérében keringő leptin jelzéseit. A szakemberek szerint a leptinrezisztencia is felelős lehet az elhízásért. A legújabb kutatások szerint a leptinrezisztencia kiváltó okai közt az alfa-gliadin is szerepet játszik.
A gluténmérgezés gyulladást okoz, ami károsítja a test szöveteiben létrejövő autoimmun választ, amelynek eredményeképp az immunrendszer végül a szervezet saját sejtjeit támadja meg. Ez leghamarabb a bőrünkön látszik: fokozott szarusodás, érdes bőr, fokozott faggyútermelés vagy akár rendellenes pigmentáció formájában.
A C-reaktív fehérje mennyisége emelkedik, válaszul a gyulladásra, a koleszterinszint nő, és kalcium kezd lerakódni az artériák falán, a vérnyomás pedig mindez okán emelkedik. A glutén és a glutamin nevű aminosav kritikus szerepet játszanak a rák kialakulásának folyamatában is.
Kutatások szerint a sikér olyan excitotoxin, amely irritálja, károsítja és megölheti az agysejteket. Egy 2006-os tanulmányban 131 ADHD-ben (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban) szenvedő gyermek táplálkozásából eltávolították a sikért, és mind a 131 gyermek állapotában jelentős javulás volt megfigyelhető.
A University of California kutatói gluténérzékeny embereket 10 napra glutén, cukor és tejmentes diétára fogtak. A diéta eredményeként vérnyomásuk csökkent a vér inzulin szintjével együtt, a vérben lévő jó koleszterin értéke emelkedett, a rossz koleszterin szintje pedig süllyedt- mindössze 10 nap alatt!
A glutén fogyasztását csontsűrűség problémákkal (csontritkulás), fibromialgiával, autizmussal, depresszióval hozzák összefüggésbe a kutatók.
A megoldás: egyszerűen érdemes elhagyni étrendünkből az ipari glutént, hogy egészségesebbek és szebbek legyünk. Válasszunk ellenőrzött bio búzából készült élelmiszereket vagy gluténmentes pékárut.
Források:
http://www.celiac.com/
Lawrence Wilson, MD. sl: The Center for Development, 2011.
http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiac/
